Mellnagyobbítás (implantáció)
A női emlő esztétikai célú megnagyobbítására
mind a mai napig csak a plasztikai sebészet képes.
Műtéti úton implantátumot helyezünk be a mell
szövetei alá, így végeredményben az eredeti méreténél
nagyobb, de teljesen természetes tapintatú, alakú
és viselkedésű melleket kapunk. A műtétet több
mint 40-év óta végzik, és napjainkig igen jelentős
tapasztalattal rendelkezünk, a protézist viselő
hölgyek száma több millióra tehető.
Okozhat e bármilyen betegséget,
vagy későbbi egészségkárosodást az implantátum?
Az elmúlt években a médiák sokat
foglalkoztak az Egyesült Államokban, 1992-ben
kirobbant szilikonbotránnyal. Noha a szilikonimplantátumot
ért vádak soha nem voltak bizonyíthatóak, az amerikai
élelmiszereket és gyógyszereket felügyelő hatóság
az FDA, megszigorította a beültethetőség feltételeit.
Ezek következményeként, az elmúlt 8-9 évben az
amerikai plasztikai sebész kollegák elsősorban
sóoldattal töltött implantátumot használtak. A
szilikonmoratórium teljes Egyesült Államokbeli
feloldása a közeljövőben várható, ennek első lépései
már megtörténtek.
A legtöbb európai ország plasztikai sebész társasága
az amerikai véleményt már kezdetben sem fogadta
el, mert orvosilag nem tartotta megalapozottnak,
így a műtétek korlátozás nélkül folytatódtak /Magyarországon
is/. Az elmúlt években többszázezer páciensre
kiterjedő utóvizsgálat történt. Ezek statisztikai
elemzése bizonyította, hogy a műtéttel nem hozható
összefüggésbe semmiféle betegség vagy egészségkárosodás.
Nem mutatható ki, hogy az implantátum mellrákot
okoz vagy növeli annak kockázatát, továbbá nem
volt kimutatható, hogy az anyag gyengíti az immunrendszert,
vagy növeli valamilyen autóimmun betegség kialakulásának
lehetőségét. Nem lehetett kimutatni, hogy szilikon
vegyület kerülhet be az anyatejbe, vagy hogy magzatkárosító
hatást fejt ki. Soha egyetlen esetben sem sikerült
igazolni valamely a szervezet egészét érintő betegség
hátterében, annak okozójaként az előzetesen beültetett
mellprotézist. Ezeket a következtetéseket a világon
az adott évben törtét utóvizsgálatok elemzése
alapján egy e célra létrehozott európai plasztikai
sebészekből és egyéb orvosokból álló bizottság
-EQUAM- vonja le, és évente kiadott ún. "consensus
declaratum"-ában pontokba foglalva, hivatalos
orvosi állásfoglalásként rögzíti.
Természetesen, mint minden műtétnek, a mellnagyobbításnak
is lehetnek szövődményei, de ezek, amellett hogy
ritkák, helyi jellegűek, az egészséget nem veszélyeztetik,
és általában újabb műtéttel korrigálhatók. Ezekről
később még részletesen lesz szó.
Mennyi időre szól a műtét,
és befolyásolja e a későbbi életvitelt?
A ma gyártott szilikonimplantátumoknak
határozott lejárati idejük nincs, így a beültetés
után amennyiben egyéb probléma nem adódik, egész
életen keresztül helyükön maradhatnak. Amennyiben
később valamilyen okból cseréjük szükségesé válik
ez egy egyszerű műtéttel megoldható. A későbbi
terhesség nem jelent problémát, ritka kivételtől
eltekintve a szoptatás is lehetséges. Elképzelhető
azonban, hogy több szülés után a mellek megnyúlnak,
ami egyébként implantátum nélkül is bekövetkezne,
de ez az állapot újabb műtéttel ilyenkor is megoldható.
Néhány hónappal a műtét után minden fizikai aktivitás,
akár versenysport is végezhető, lehet repülővel
utazni egyszóval semmilyen korlátozás a későbbi
életvitelben nincs.
Zavarja e az implantátum
valamilyen betegség, a mellrák kimutathatóságát?
A mellrák korai diagnózisában
fontos tapintásos vizsgálatot, tekintettel arra,
hogy az implantátum minden esetben a mellmirigy
mögött helyezkedik el, nem nehezít. A mammográfiát,
ez az emlő speciális röntgenvizsgálatát jelenti,
az implantációk bizonyos esetei után nehéz értékelni,
de ilyen esetekben is átvilágítható a mirigy korszerű
képalkotó eljárásokkal, /CT, MRI, ultrahang /,
melyek felbontása meghaladhatja a mammográfiájét.
Mi indokolja a műtét elvégzését,
és hány évesen kerülhet rá sor?
Tekintettel arra, hogy az emlők
végleges alakja, mérete csak a pubertáskor lezáródása
után fejlődik ki, a műtétet nem indokolt 18-éves
kor előtt elvégezni. A műtétre kerülő hölgyek
jelentős száma ezen korhatár után néhány éven
belül jelentkezik, miután nyilvánvalóvá válik
hogy az átlagosnál kisebb, fejletlenebb mellmirigy
további növekedésére ilyenkor már nincs remény.
/A mellmirigy teljes hiánya irodalmi ritkaság.
/ Hasonlóan fiatal korban kerülnek műtétre azok
a hölgyek, akiknél a két mell eltérő alakú, nagyságú.
Ebben a körben is gyakran képezi a műtéti korrekció
részét egy vagy mindkét oldali szilikonimplantátum
beültetése. A páciensek másik csoportját azok
a 25-40 év közti hölgyek alkotják, akiknél egy
vagy több szülést követően a mirigyállomány visszafejlődése,
a mell meglazulása okoz lelki problémákat. Kisebb
számban de 40 év felett is történnek műtétek,
valójában felső korhatár nincs.
Hogyan történik a műtét?
Bár a műtét helyi érzéstelenítésben
is végezhető, döntő többségben mégis altatást
választunk, mivel a páciensnek kényelmesebb, ugyanakkor
biztonságosabb. A műtét előtt általános egészségügyi
kivizsgálás laborvizsgálatok: vér-, vizeletvizsgálat,
EKG szükséges, melyek klinikánkon is elvégezhetők.
Mammográfiás vizsgálat 35- 40-év felett indokolt.
Az implantátumot rövid, 3,5-4,5
cm -es metszésen keresztül lehet a szövetek mögé
behelyezni. Ez történhet:
1, a mell alatti. un. áthajlási redőben
2, bimbóudvar szélén
3, hónaljredőben
Az anyagot a mellmirigy alá
vagy még mélyebbre a mellizom alá lehet beültetni.
Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai
is, sokszor az alkati tényezők meghatározzák a
választandó módszert.
A műtét átlagos időtartama egy-
másfél óra. Befejezésekor a műtéti területről
vékony csövet vezetünk ki, hogy a nagy sebfelületről
szivárgó szövetnedveket elvezessük. A draincső
a hozzá csatlakozó szívópalackkal együtt steril
zárt rendszert alkot, mely csökkenti az esetlegesen
előforduló szövődmények valószínűségét. Ezt a
műtét másnapján szoktuk eltávolítani. .Az operált
területre a műtét végén kötés kerül, mely a seben
elhelyezkedő gézlapból, az alakot rögzítő, nem
allergizáló erősen tapadó ragtapaszcsíkból, ill.
egy speciális erre a célra készült szoros melltartóból
áll.
Hogyan telik a műtét utáni
első két hét?
Pihenés: Klinikánkon
ált. egy éjszakát töltenek a hölgyek, másnap délelőtt
lehet hazamenni. Célszerű autóval utazni, de vezetni
ilyenkor még nem szabad. Autót legkorábban 3-4-nappal
a műtét után lehet vezetni. A műtét után kb. 7-10
nap otthoni pihenés szükséges, mely maximális
fizikai kíméletet, ágynyugalmat jelent. Minimálisra
kell csökkenteni minden fizikai aktivitást, még
a karok szélesebb mozdulatait is kerülni kell.
A 7-10 nap után könnyebb fizikai vagy szellemi
munka, irodai ülőmunka stb. már végezhető. Az
első két héten kb. két alkalommal kell sebellenőrzésre,
kötéscserére bejönni, majd kb. a 12-14. napon
történik a varratszedés.
Fájdalom: Tompa feszítő
jellegű fájdalommal az első 3-4 napban számolhatunk,
mely nem kibírhatatlan és fokozatosan csökkenő
erősségű. Egyszerű fájdalomcsillapítók, például
Algopyrin, Demalgon tabletta hatásosak. Az első
1-2 napon gyakran jelentkezik hőemelkedés. A 4-5
napon enyhe viszkető érzés a behatolás területén
már a sebgyógyulás jele. Sok hölgynek okoz kellemetlenséget
az első héten, hogy nem szabad hason aludnia.
Tisztálkodás: Négy
napig a sebet nem érheti víz. Az ötödik naptól
lehet zuhanyozni, /nem fürödni / ilyenkor már
az operált területen végigfolyó tiszta, akár samponos
víz sem okoz gyulladást. A rövid zuhanyozás után
a Sebek környékét frissen vasalt tiszta törülközővel
óvatosan le kell itatni, steril gézlapot a sebre
helyezni majd a melltartót visszavenni.
Milyen korlátozásokkal kell
számolni a műtétet követő két-három hónapban?
A műtét után két héttel már
visszatérhet a megszokott életvitel, folytatható
a munka, külföldön élő páciensek hazautazhatnak.
Néhány hónapig azonban még továbbra sem javasoljuk
az intenzív sportokat, főleg a karok szélesebb
mozdulatait igénylő teniszt, úszást, valamint
a nagyobb rázkódással járó testmozgást, pl. torna,
tánc, aerobic stb. Néhány hétig a szexuális életben
is nagyobb óvatosság szükséges. Napozás, szolárium
további két hétig nem javasolt, majd utána is
fél évig fényvédő krém használata szükséges lehet.
Mit kell tudni a különböző
implantátumokról?
Beültethető mellprotéziseket
néhány nagy amerikai, ill. európai cég gyárt többségük
Magyarországon is forgalmazza termékeit. Ezek
természetesen az Európai Unióban kötelező CE minősítéssel,
mely többek között az egészségügyi termékek minőségét
is szavatolja, kell hogy rendelkezzenek. Minden
ma gyártott implantátum külső fala szilikon elasztomer,
de belül különböző töltőanyagot tartalmaznak.
A női mell zsírszövetbe ágyazott mirigyszövetéhez
leginkább hasonló tapintatot és viselkedést a
szilikon géllel töltött implantátumok nyújtják.
A szilikon gél mikroszkopikus mértékű kiszivárgását
a tok szerkezetének módosításával a korszerűbb
implantátumoknál minimálisra csökkentették. A
gélszerkezet is változott elterjedtek a zselészerű
ún. kohézív gélek. A sóoldattal töltött protéziseket
a szilikonhisztéria óta használják gyakrabban,
főleg az Egyesült Államokban. Hátrányuk hogy elég
gyakori az oldat elszivárgása mely az emlő tapintatát
zavaróan megváltoztathatja. A növényi olajokkal
töltött un. Trilucent implantátumokat kivonták
a forgalomból ezek nem bizonyultak megbízhatónak.
Hasonlóan vizsgálják a hydrogél töltésű anyagok
megbízhatóságát. Jelentősen eltérhetnek egymástól
az implantátumok falszerkezetük tekintetében is.
Kezdetben vékony, sima később vastagabb falú,
ill. több rétegből álló falszerkezetű, sőt dupla
üregű protéziseket is gyártottak. Az utóbbi nyolc-tíz
évben elterjedő érdes felszínű anyagokkal egy
gyakori szövődmény, a tokzsugorodás bekövetkezésének
jelentős csökkentését sikerült elérni. Mindezek
mellet vannak lencse alakú alacsony vagy magas
profilú, ill. csepp alakú un. anatómiai implantátumok
is.
Milyen szövődményei lehetnek
a beavatkozásnak?
A beültetett anyaggal kapcsolatos
leggyakoribb szövődményt a tokzsugorodás. Az implantátum
maximálisan szövetbarát anyag lévén nem lökődik
ki, de a szervezet, mint idegen anyagot elhatárolja,
vékony kötőszövetes tokot képezve köré. Ez a burok
a beültetést követően két-három héttel már kialakul,
de a legtöbb esetben panaszt nem okoz, nem érezhető.
Az esetek egy részében azonban a tok megvastagszik,
zsugorodik, s a képlékeny implantátumot deformálhatja,
benne gyűrődéseket okozhat, ill. helyéről elmozdíthatja.
A folyamat különböző súlyossági fokozatainak megfelelően
az emlő keményebb tapintatúvá válhat, deformálódhat,
végül feszülő kellemetlen érzés jelentkezhet.
Ez a szövődmény nem közvetlenül a műtét utáni
hetekben jelentkezhet, hónapok, sőt inkább 1-2
év múlva okozhat panaszokat. Megoldása újabb műtéttel
lehetséges, melynek során a tokosodást megelőző
állapot visszaállítható. Az implantátumot ilyenkor
nem feltétlenül kell kicserélni. A tokos esetek
arányát a korábbi statisztikák 10-15 %-ban adták
meg. Napjainkban ezzel szemben tokműtétre csak
a páciensek néhány százaléka kerül. Ennek legvalószínűbb
oka az érdesített felszínű implantátumok utóbbi
években általánossá váló használata. Az anyag
elmozdulása, elcsúszása tok nélkül is bekövetkezhet
az első napokban. Esélye 1-2 százalék, ritkán,
de előfordulhat, hogy újabb műtétet igényel. A
külső szilikonfal elrepedése ritka szövődmény.
Oka lehet komoly mellkasi sérülés, pl. autóbaleset.
A töltőanyag ilyenkor a szövetek közé kerül. Ha
ez sóoldat, akkor nyomtalanul felszívódik, de
a szilikongél sem okoz károsodást, újabb műtéttel
eltávolítható, és új anyagra cserélhető. Nagyon
ritkán, de előfordulhat a szilikonburok elrepedése
spontán, külső behatás nélkül is. Az implantátumtól
függetlenül fordulhat elő utóvérzés 2-3 %-os eséllyel.
Csak a kisebb részük igényli az így képződött
vérömleny műtéti kiürítését. A gyulladás esélye
hasonló, és esetenként műtét nélkül is /antibiotikum,
drain, stb. / gyógyítható. Ha viszont műtét szükséges
az anyagot el kell távolítani majd minimum 2-3
hónap múlva lehet visszaültetni. Kóros hegképződés
a behatolás sebében néhány százalékban fordul
elő. Ezeknél gyakran csak a sebgyógyulás elhúzódóbb,
a sebkörnyék pirosabb, a heg fényesebb, tömöttebb
tapintatú. Ilyenkor spontán is várható javulás,
esetleg a folyamat siettethető különböző krémekkel,
szilikonlappal, ritkán szükséges a hegbe adott
injekció, még ritkább a műtéti hegkorrekció. Érzés
zavarok 4-5 % -ban fordulhatnak elő, a bimbóudvaron,
vagy a környező bőrön jelentkezhet érzéketlenség,
megváltozott érzés. A regeneráció legtöbbször
magától bekövetkezik, de lehet hosszú, akár egy
évig is eltarthat.
|